A hüllő, amely az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, 1936-ban került a berlini állatkertbe. Egy légitámadást követően kiszabadult, és három telet is kihúzott, mígnem 1946-ban brit katonák rátaláltak és átadták a szovjeteknek. A Szaturnról megjelent feljegyzések szerint az aligátor szeszélyes volt és az ételben válogatós. Ahogy korosodott, úgy kezdett el húzódozni a tőkehaltól, és egyre inkább a lazac volt fogára való.
A gondozóihoz ragaszkodott, és szerette, amikor kefével tisztogatták. Az állatkert látogatói viszont nem voltak mindig barátságosak vele, főleg amikor időről időre lábra kapott az a - valótlan - híresztelés, hogy valamikor Hitler kedvenc állata volt. Előfordult, hogy üveggel dobálták meg, főleg a múlt század utolsó évtizedében. Egyszer fejen találta egy ittas vendég, és az állatorvosoknak meg kellett küzdeniük az életéért. Az aligátor emellett nagy szerencsével azt is túlélte, amikor a 80-as években leszakadt terráriumának betonfödémje.
A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap vasárnapi száma szerint Szaturn utódok nélkül pusztult el, bár hosszú élete folyamán több nősténnyel is összezárták. A 60-as években például Chicagóból kapott menyasszonyt, Sipkát, akivel szintén párosodott, de a tojások mindig "üresnek" bizonyultak. A lap azt írta, hogy Sipka épp tojásrakás közben pusztult el, és Szaturn nehezen viselte a veszteséget. Sokáig nem nyúlt a táplálékhoz, de végül megbékélt a sorssal.
Matuzsálemi kort ért meg, mert a mississippi aligátorok a szabadban általában 45-55 évig élnek. A BBC orosz nyelvű szolgálata szerint ez ritka, de a belgrádi állatkertnek is van egy ilyen ragadozója, amely szintén betöltötte már 80-at. Szaturn emlékét a moszkvai állatkert közleménye szerint a Darwin Múzeumban fogják megörökíteni. Ez a sajtóban megjelent feltételezések szerint azt jelenti, hogy az agg aligátor kitömött állapotban továbbra is látogatható lesz.